Fertőző fonálférgek, Fonálférgek
Tartalom
Trichinella-helyzetkép: Dögevéssel terjed a fonalféreg nébih élelmiszer tudomány parazita vaddisznó róka trichinella trichinellosis null Trichinella-helyzetkép: Dögevéssel terjed a fonalféreg nébih élelmiszer tudomány parazita vaddisznó róka trichinella trichinellosis Trichinella-helyzetkép: Dögevéssel terjed a fonalféreg Az alábbiakban a mintegy ezer vaddisznó és több mint vörös róka izommintáinak vizsgálatán alapuló tanulmány megállapításait foglaljuk össze.
Fonálférgek
A trichinellák a legelterjedtebb állatról emberre terjedő kórokozók közé tartozó fonálférgek. Az ember rendszerint sertés vagy vadon élő állatok nyers, fertőző fonálférgek nem kellően hőkezelt húsának elfogyasztásával fertőződik.
A trichinellosisnak ezért nagy jelentősége van a parazita lehetséges gazdáiból származó hústermékek nemzetközi kereskedelmében. A trichinellosis egyúttal a legnagyobb kiadással járó állatról emberre terjedő parazitás megbetegedések egyike — egyes becslések szerint mintegy 11 millió fertőzöttje van évente.
E dokumentum archivált tartalom, amely elavult, nem hatályos információkat is tartalmazhat. Szívférgesség: az élősködő fonálféreg számára az ember nem a megfelelő gazda Emberi fertőzés esetén lárvák nem kerülnek a vérbe A dirofilariosis egy élősködő fonálféreg által okozott fertőző betegség. Az élősködő fertőző fonálférgek számára az ember nem megfelelő gazda, ezért nem tud rendesen kifejlődni, így szívférgességet az emberekben nem okoz. A tudományosan Dirofilaria-nak nevezett parazitának több faja van.
Izommintából mesterséges emésztéssel kinyert Trichinella-lárva A hazai köz- és állategészségügy által megállapított esetekben a trichinellák faji hovatartozása hosszú ideig nem volt ismert.
A fonalférgek okozta fertőzés aktuális hazai járványtani helyzetéről az es évektől egészen ig csak szórványos, részben anekdota-szerű információk álltak rendelkezésre. Egyes szerzők Magyarországot Trichinella-mentesnek vélték, és a hazai szakemberek nagy hányada a parazitózist felszámolt közegészségügyi problémának tekinti még napjainkban is.
I. OSZTÁLY: FONÁLFÉRGEK (NEMATODA RUD.)
Jelenleg összesen 9 Trichinella-fajról tudunk, amelyek közül három hazai jelenlétét fertőző fonálférgek. A lakosságnak elsősorban az alábbi kockázati tényezőkre kell tekintettel lenniük: A házi sertések szórványosan előforduló Trichinella-fertőzöttségére a háztáji állományokban lehet számítani, hiszen ennél a fertőző fonálférgek lehet a legkisebb hatásfokkal védekezni az élősködők ellen. Paradox módon hazánkban az összes, közfogyasztásra kerülő sertés kötelező Trichinella-vizsgálaton esik át óta, kivéve a háztáji állományokból származó, magánvágásra kerülő egyedeket.
A óta minden évben megszervezett jártassági körvizsgálatok egyértelműen rámutattak, hogy a Trichinella-vizsgálóhelyek többsége a módszer kritikus pontjainak ismerete és a megfelelő képzés nélkül nem képes a parazita Európai Uniós követelményeknek megfelelő kimutatására.
Ez megegyezik a nemzetközi tapasztalatokkal.
Mindezek és egyes környező országok Horvátország, Szerbia, Románia, Ukrajna járványtani helyzete miatt a Trichinella-vizsgálóhelyek minőségbiztosítási rendszereinek kiépítése kulcsfontosságú hazánk járványvédelme szempontjából. Hazánkban is növekszik a vásárlói kereslet a bioélelmiszerek fertőző fonálférgek.
A természetes körülmények között tartott sertések azonban a tartási és takarmányozási körülményeknek köszönhetően jóval nagyobb eséllyel fogyaszthatnak Trichinella-fertőzött tetemet, mint a nagyüzemi körülmények között tartott egyedek. Magyarországon fertőző fonálférgek számú importált sertést dolgoznak fel.
Ezek az fertőző fonálférgek egyes esetekben olyan államokból kerülnek a hazai élelmiszerláncba, ahol a nagyüzemi sertésállomány sem mentes a trichinelláktól. A fertőzött európai, vagy Európán kívüli államokat felkereső turisták fokozott kockázatnak vannak kitéve a helyi, trichinellákra fogékony állatfajokból készült, nyers vagy nem kellően hőkezelt hústermékek fogyasztásakor.
Az élelmiszerhamisításból, illegális élelmiszerimportból és kereskedelemből származó, nem hőkezelt hústermékek is fokozott veszélyt jelentenek a lakosság számára. Az átlagfogyasztók körében nem, de bizonyos társadalmi rétegekben pl. Az élősködők hazai elterjedtségét és az azt befolyásoló környezeti tényezőket vizsgálandó vörös róka és mintegy ezer vaddisznó Trichinella-analízisét végezték el hazánkban és között.
A genetikai vizsgálatok során 86 róka 2,1 százalék és 58 vaddisznó 0,02 százalék bizonyult fertőzöttnek — az ezekből származó lárvákat T. Az adatok térbeli elemzése alapján különböző kockázatú régiókat különítettek el hazánkban. A Szlovákiával, Ukrajnával és Romániával határos északkeleti országrészben a trichinellák átlagos előfordulási gyakorisága viszonylag magas volt, és ez az érték jelentősen meghaladta az ország más területein észlelt gyakoriságot.
A fonálférgek fertőzőek
Ez a térség a T. A Horvátországgal határos délnyugati, valamint a Szerbiával és Romániával határos délkeleti megyékben a trichinellák átlagos előfordulási gyakorisága viszonylag alacsony volt. Szomszédainkban a nemzetségbe tartozó fonalférgek nagyobb számban torkán papilloma jelen, közülök is a legelterjedtebb fertőző fonálférgek a T.
A középső országrészben a trichinellák átlagos előfordulási gyakorisága alacsony, míg az fertőző fonálférgek megyékben elhanyagolható volt. Mind a fertőző fonálférgek, mind a vaddisznókban a T.
Ez az eredmény nem meglepő a hazánkkal délen és keleten szomszédos Romániában, Szerbiában, Horvátországban és Ukrajnában előforduló nagyszámú T. Feltételezhető, hogy a parazita vadon élő állatokban megtelepedve az országhatáron kívülről bármikor bejuthat hazánk területére, folyamatos kockázatot jelentve ezzel a háziállatok és az ember számára. A tokot nem képző T. Trichinella-fajok előfordulása Magyarországon: balra a T.
A faj fiatal hím egyedei akár több száz kilométer távolságot is képesek vándorolni élőhely keresése céljából, miközben számos kórokozót, így T. A helyi vadőr háztáji állományából származó sertésből készített nyers, füstölt kolbász okozta családi Trichinella-járvány vizsgálatát végezték el a Békés megyei Medgyesbodzáson ben.
Nem zárható ki, hogy a megbetegedések hátterében a vadőr által kilőtt, fertőzött, vadon élő állatokból származó, a háziállatokkal feletetett maradék állhat.
A rókák és a vaddisznók élőhelyének környezeti jellemzői és a T. Ez az eredmény jelzi, hogy a T. Statisztikai vizsgálatok alapján a T. A nem művelt területekkel mutatott pozitív összefüggés hátterében az állhat, hogy ezeken a területeken fertőző fonálférgek róka sokkal inkább generalista ragadozó, és itt nagyobb a dögevés, valamint a kannibalizmus valószínűsége is. Az éves átlaghőmérséklettel mutatott negatív összefüggés okozója az állati tetemek lassabb fertőző fonálférgek, a rókák alacsonyabb környezeti hőmérsékleten megfigyelt gyakoribb dögevése, valamint a T.
Mezőgazdasági területeken a rókák fő táplálékát fertőző fonálférgek rágcsálók adják — ezeken az élőhelyeken kevésbé jellemző a dögevés és így a fertőző fonálférgek ráta is alacsonyabb Hazánkban a trichinellák járványtana változatos képet mutat: három Trichinella-faj, különböző földrajzi régiókban — azokon belül pedig eltérő gyakorisággal —, jellemzően vadon élő állatokban fordul elő.
Az élősködő fonálféreg emberekben nem okoz szívférgességet!
Az emberközeli környezetben ezek a fonalférgek csak szórványosan találhatóak meg. A hazai élelmiszerlánc-biztonságban, a köz- és az állategészségügyben tevékenykedő szakemberekben tudatosítani kell, hogy a trichinellosis hazánkban kinoki méregtelenítő tapasz vélemények tekinthető megoldott problémának.
A trichinellák teljes felszámolására nincs reális lehetőség, hiszen a paraziták jelentős hányada vadon élő állatokban fordul elő.
Fejlődési ciklusa[ szerkesztés ] A nyers vagy kezeletlen, fertőzött hús elfogyasztása után az esetlegesen bennük lévő izomtrichinella-lárvák befurakodnak a bélnyálkahártyájába, itt vedlenek, és 40 óra múlva elérik teljes fejlettségüket a férgek. Kifejlett egyede az ún. A béltrichinák ivarosan szaporodnak, a nőstények elevenszülők. A fertőződés után nappal nagyszámú petét raknak le a bélbolyhokban. A megszülető lárvák kifúrják magukat a vékonybélből, majd a vér- és nyirokereken át az izomzat különböző részeibe sodródnak, ahol betokozódva inaktívvá válnak.
A fertőzés elleni védekezésre elsősorban az állattartó telepek magas szintű higiéniai viszonyainak megteremtése és a Trichinella-vizsgálatok megbízható minősége fertőző fonálférgek lehetőséget. A tanulmány teljes terjedelemben a Magyar Állatorvosok Lapja
